Hamarosan indul a faültetés Gyálon. Gyál Város Önkormányzata idén is meghirdette a Gyáli Faültetési Programot, amelynek keretében március 15-ig térítésmentesen lehet facsemetét igényelni. A városvezetésnek kiemelten fontos a folyamatosan növekvő zöldfelületek arányának gyarapítása, aminek pozitív hatása kedvező lesz Gyál lakossága számára az életminőség javulásával és a környezeti megújulással. A Gyáli Faültetési Programnak köszönhetően idén is ingatlanonként 1 db hárs-, kőris-, vagy juharfa csemetét igényelhettek azok az ingatlantulajdonosok, akik vállalták a fa lelkiismeretes gondozását. A Gyál Városfejlesztési és Városüzemeltetési Nonprofit Kft. munkatársai megkezdték felmérni az érintett ingatlanok előtti közterületet és kijelölni a fák helyét, és az ingatlantulajdonosokkal egyeztetve elültetik a facsemetéket. A programra idén is számos ingatlantulajdonos jelentkezett. A szakemberek a lakosság türelmét kérik, hiszen ilyen mennyiségű fát időbe telik majd elültetni, de a tervek szerint ebben a hónapban minden igénylővel felveszik a kapcsolatot. A nagyszabású fásítási akció 2017-es indulása óta ez már a hatodik ütem, s ezzel együtt a hat év alatt összesen 1 200 db facsemetét ültetnek el.
Március 16-án lejár több adó befizetésének a határideje. Március 16-ig kell befizetni a helyi iparűzési adóelőleg első félévi részletét, a magánszemélyek kommunális adója első félévi részletét, az építményadó első félévi részletét. Ezeket a helyi önkormányzatoknak kell befizetni. A különböző adószámlák száma megtalálható minden település weboldalán. Ugyancsak március 16-a a gépjárműadó első félévi részletének befizetési határideje is. Ezt azonban már nem a helyi önkormányzatnak, hanem 2021 óta a NAV gépjárműadó-számlájára kell befizetni.
Évértékelőt tartott a Pest Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság. Az elmúlt esztendőt Branyiczky Márk tű. dandártábornok, a Pest Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság igazgatója értékelte. Kiemelte, hogy az igazgatóság fő célkitűzése a megbízható szolgálatellátás, az alaptevékenységek hatékony elvégzése, a valós társadalmi igényekre történő eredményes reagálás volt a tavalyi évben. Mindehhez rendelkezésre álltak a szükséges feltételek, ennek köszönhetően magas színvonalon tudott dolgozni a szervezet az állampolgárok élet- és vagyonbiztonsága érdekében. Igaz ez valamennyi szakterületre, így a mentő-tűzvédelemre, a polgári védelemre, az iparbiztonságra, a hatósági területre, valamint a működés feltételeit biztosító gazdaságira is. A tábornok kiemelte, hogy az igazgatóság szakmai irányítása és felügyelete mellett négy önkormányzati tűzoltóság, harminckilenc önkéntes tűzoltó egyesület - ebből hét önállóan beavatkozó tűzoltó egyesület - végzi a munkáját, így csökkent a káreseményekhez vonulás ideje, növekedett a reagálóképesség, javult a vármegye területi lefedettsége, ezáltal az állampolgárok hamarabb kaphatnak segítséget. Ezt a munkát ebben az évben is folytatja az igazgatóság.
Köszönetét fejezte ki a Pest Megyei Kutató-Mentő Szolgálat önkénteseinek a törökországi földrengés utáni mentésben való részvételükért Tarnai Richárd Pest vármegyei főispán. Tarnai Richárd a mindennapi mentéshez szükséges eszközöket, például hevedereket adott át a kutató-mentőknek. A közmédiának nyilatkozva kiemelte, hogy a csapat heroikus munkát végzett Törökországban. Úgy fogalmazott, fontos, hogy a szürke hétköznapokban végzett tevékenységük is figyelmet kapjon, hiszen az elmúlt évben is 154 mentésük volt. Tarnai Richárd az MTI-nek elmondta, hogy a védelmi bizottság elnökeként szorosabb együttműködést kezdeményez a kutató-mentő szolgálattal. Azt kell feltérképezni, kidolgozni, hogyan tudják segíteni egymás munkáját. A Pest Megyei Kutató-Mentő Szolgálat 2006-ban jött létre, jelenleg 38 ember dolgozik önkéntesként a szolgálatnál. A törökországi földrengés mentési munkálataihoz húsz emberük utazott el, négy mentőkutyával. Tizenhét embert találtak meg, közülük ötöt a csapat emelt ki a romok alól. Balázs Lászlóval, a Pest Megyei Kutató-Mentő Szolgálat vezetőjével korábban, fennállásuk 15. évfordulója kapcsán arról beszélgettünk, mik voltak a legemlékezetesebb munkáik.
Rekonstruálták a Kárpát-medence legnagyobb földrengéseit, helyet kapott a listában az 1956-os dunaharaszti földmozgás is. Az ELTE honlapján megjelent beszámoló szerint az elmúlt időszak kisázsiai és dél-európai földrengései miatt különösen reflektorfénybe került munka a Kárpát-medencében a műszeres mérések előtt kipattant legnagyobb rengéseket veszi górcső alá, pontosítva azok epicentrumát és becsült erősségét, egybevetve őket a 20. század néhány, már műszerrel is mért eseményével. A kutatás során a korábbi földrengés-katalógusokban nem, vagy csak részlegesen használt történeti forrásokból rekonstruálták a szerzők az egyes földrengések által a feljegyzések helyén okozott károkat, és azokat a helyszínek földrajzi pozíciójával együtt elemezve becsülték meg a legnagyobb földrengések paramétereit. A beszámoló szerint a történeti földrengések közül a legerősebbnek az 1443-as zólyomlipcsei bizonyult. A mai Magyarország területén már műszerrel is mért rengések közül az 5,5-ös magnitudót kissé meghaladhatta az 1911-es kecskeméti és az 1956-os dunaharaszti rengés - írja az MTI.
Magyarországon nagyon érzékeny mérőhálózat áll rendelkezésre, amelyek minden szeizmikus rezgést érzékelnek. Dabas és Örkény között a katonai lőtéren folyó robbantási tevékenységek mind megjelennek a szeizmológusok térképén. Dr. Tóth László szeizmológust, a GeoRisk Földrengés Mérnöki Iroda ügyvezető igazgatóját hallják.
Dabason is járt a Petőfi 200 múzeumbusz. Az emlékév apropóján elindított mozgó tárlatot a város diákjai is meglátogatták. Berkes Lívia, a Petőfi irodalmi Múzeum múzeumpedagógusa elmondta, igyekeznek minden korosztálynak bemutatni a költő mozgalmas életútját és művészetét. A buszban berendezett interaktív tárlat minden érzékszervre hat, így a fiatalok nemcsak egy előadást hallhatnak, hanem részt is vehetnek Petőfi költészetének felfedezésében. A busz ma még Gyálon látható, utána elhagyta a térséget és Maglód felé veszi az irányt.
