A járvány elleni védekezésre Vecsés Város Önkormányzata 16 millió forintot költött, vettek – többek között – 6200 db gumikesztyűt, 720 db szájmaszkot, 200 db orvosi szájmaszkot, 100 liter fertőtlenítő folyékonyszappant, 75 liter kézfertőtlenítő gélt, 250 liter felületfertőtlenítőt, 450 liter domestost, 250 liter hypot.
A Polgármesteri Hivatal munkatársa 570 db maszkot varrt.
Az összes maszkot, gumikesztyűt, fertőtlenítőket az intézményeknek osztották szét igény szerint.
Valamennyi intézményüket ózonos fertőtlenítéssel vírusmentesítették, a közterületeiket pedig folyamatosan fertőtlenítették. A veszélyhelyzet ideje alatt Vecsésen összesen 170 fő került karanténba, ebből: 6 fő esetében elkülönítés, 35 fő esetében zárlat, 129 fő esetében megfigyelés volt a karantén oka.
Szlahó Csaba polgármester megköszönte a Gondozási Központ munkatársainak, a Polgármesteri Hivatal munkatársainak, a sajtó képviselőinek, a polgárőröknek, a rendőröknek a veszélyhelyzet alatt tanúsított helytállását. Kiemelte továbbá a város lakosainak segítőkészségét és az összefogást, amelyet a bajban mutattak, valamint az önkéntesek jelentkezését és felajánlásait.
Elkészült a vezetékes ivóvízhálózat Inárcson, a Bucka településrészen. A Pótharaszti út, Erdősor utca, Szilvafa sor, Virág utca, Fecske utca területen, nagyjából 3000 folyóméter hosszan fektették le a csöveket. A beruházás az egyik legjelentősebb önerős fejlesztés Inárcson, hiszen pályázati támogatás nélkül, nagyjából 50 millió forintból készült. Dr. Gál Imre polgármester elmondta, szórólapon tájékoztatják a lakosságot, hogyan csatlakozhatnak ingatlanjukkal a vízvezetékre.
Ócsa 2005-ben kapta meg a városi rangot. Ebben az évben 8699 fő lakta a települést, amelyet elsősorban a román kori templomáról ismer az ország. Az ócsai premontrei prépostságot feltehetőleg II. András alapította, így valamikor 1210-1235 között létesülhetett. A tatárjárás hatalmas pusztításokat okozott az épületben, amelyet a IV. Béla által visszatelepített premontreiek építették újjá, koragótikus stílusban. A török időkben mecsetként használták. 1560-ban a reformátusok vették át, és használták annak épen álló részeit. Napjainkban szintén a református egyház birtokában van az épület. A templom körül megmaradt az úgynevezett Öregfalu, amelynek épületei ma Tájházként és néprajzi gyűjteményként várják az érdeklődőket. Ugyancsak egyedülálló az Öreghegyi pincesor, amely a XVII. századból származik, és bizonyítja, hogy már négyszáz évvel ezelőtt is műveltek itt szőlőt. Az Öreg-hegy pincesorán körülbelül 100, jellegzetesen alföldi, nyeregtetős, ollóágas, zsúptetővel fedett, hosszú hordógurító gádoron megközelíthető, többágú pince található. A település határában elnyúló tájvédelmi körzetben pedig az Ős-Duna által létrehozott láperdő rejt kivételes kincseket.
Adóemeléssel kompenzálják a kiesett bevételeket Dunaharasztiban. A helyi adórendelet módosításának előzménye, hogy a gépjárműadó központi elvonása, valamint az iparűzési adóbevétel várható csökkenése miatt nehéz pénzügyi helyzetbe került az Önkormányzat. Ezen egyrészt jelentős kiadáscsökkentéssel, másrészt adóemeléssel próbál úrrá lenni a város vezetése. Ez egyrészt azt jelenti, hogy a vállalkozásokat terhelő építményadót 10%-kal emelik meg: a kisebb, 2000 m2-t el nem érő építmények esetén az eddigi 1.006 Ft-ról 1.100 Ft-ra nő az adó m2-re vetített összege, míg a nagyobb, 2.000 m2-t meghaladó építmények után az eddigi 1.200 Ft-ról 1.320 Ft-ra nő az adó.
A másik, jelentősebb emelés a magánszemélyek kommunális adóját (=ingatlanadó) érinti. Ez az adó eddig elhanyagolható mértékű volt Dunaharasztin, 3.000 Ft/év, emeletes házaknál 5.000 Ft/év. Ez az alacsony adómérték a továbbiakban nem tartható fenn. Dunaharasztin 12.000 Ft/év lesz minden ház és lakás adója 2021-től kezdve. Ezt továbbra is két részletben kell megfizetni, és a 70 éven felüli lakosok továbbra is mentességet élveznek az adó alól. Ezt, a magánszemélyeket terhelő kommunális adót méltányosságból el lehet engedni, vagy részletfizetést lehet engedélyezni a kérelmezőknek. Az adórendelet vitájában ellenérvként hangzott el, hogy a vállalkozásokat és a magánszemélyeket nem lehet a jelenlegi helyzetben adóemeléssel terhelni, és az emeléssel meg kéne várni az őszi időszakot, amikor már látható lesz, hogy mennyi iparűzési adó bevételtől esik el a város. A képviselő-testület végül 10 igen szavazattal, kettő ellenében támogatta az új adórendelet megalkotását.
Már lehet jelentkezni az Érdi SzC Kossuth Zsuzsanna Szakképző Iskola gólyatáborába. Augusztus végén rendezik az első évfolyamosok ismerkedő programját - szigorúan a járványügyi szabályok betartásával. Jelenleg még bizonytalan a helyzet, azonban Stégner Péter intézményvezető elmondta, figyelik a járványügyi intézkedéseket és azok fényében szervezik, módosítják a programokat.
Megszűntek a madárinfluenza miatti védőkörzetek Magyarországon, azonban a megfigyelési zónákat csak július 9-én oldhatják fel. Az intézkedésre azért kerülhetett sor, mert június 5-e óta nem regisztráltak új esetet a szakemberek az érintett három megyében.
Hazánkban jelenleg Bács-Kiskun, Békés, valamint Csongrád-Csanád megyét érinti a madárinfluenza járvány. A három megyében június 5-e óta nem fordult elő újabb megbetegedés, amelynek eredményeként június 30-án a Nébih elrendelte a védőkörzetek feloldását. Az érintett telepeken folyamatosan zajlanak a végfertőtlenítések. A járványügyi helyzet kedvező alakulása a gyors és határozott hatósági intézkedéseknek is köszönhető. Amennyiben ez továbbra is fennmarad, akkor július 9-én a megfigyelési körzetek feloldására is sor kerülhet, ami egyúttal a belföldi és az unióba irányuló szállítások újraindulását is lehetővé teszi majd. Ennek ellenére a járási főállatorvos az elmúlt vasárnap nem engedélyezte a lajosmizsei állatvásárra baromfi, galamb, madártojás vagy kedvtelésből tartott szárnyas behozatalát. A térségben jelenleg Táborfalva és Örkény tartozik a megfigyelési zónába.
