Számos társadalmi, gazdasági és környezeti haszonnal jár majd a Homokhátság 2030-ig történő vízügyi rehabilitációja - mondta Áder János köztársasági elnök a Kék Bolygó című podcastjének hétfőn megjelent adásában. Az államfő Láng Istvánnal, az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) igazgatójával beszélgetett, aki elmondta, a Homokhátság vízügyi rendszerének helyreállítása mintegy 200 milliárd forintból valósulhat meg a következő nyolc évben. A vízügyi beruházásokkal növekedhet a terület népességmegtartó képessége, a különböző tavak létrejöttével élhetőbbé válik több település, valamint a természet újra birtokba veheti az újonnan kialakuló lápokat, szikes tavakat. Emellett javulni fog a terület vízminősége, továbbá emelkedik a mezőgazdaság jövedelemtermelő képessége - tette hozzá a köztársasági elnök. Láng István elmondta, a terület talajvízszintjének süllyedése az 1960-as évek óta tart, tudósok szerint ennek 60-80 százaléka a klímaváltozás hatásaira vezethető vissza, míg 15-20 százalék a homok megkötésére ültetett erdőknek, további 20 százalék pedig az emberi vízkivételnek tudható be. Áder János emlékeztetett, az ENSZ félsivatagos területté nyilvánította a Homokhátságot, ami egyértelműen a klímaváltozásra, azon belül is az egyre szélsőségesebb időjárásra, a csapadékeloszlás időbeni és térbeli egyenetlenségére vezethető vissza. Kiemelte, a talaj vízszintje az utóbbi időben átlagosan 3-5 métert, de valahol még többet csökkent.

  Térségünk a Felső-Homokhátságon terül el, legészakibb települése Kakucs.