Magyarország megújításának legfontosabb feltétele a vidéki élet megújítása, és ebben Kiskunlacháza komoly eredményeket tud felmutatni az utóbbi években - jelentette ki a Miniszterelnökséget vezető miniszter a település szombati városavató ünnepségén.

Városi rangra emelésével Kiskunlacháza visszakapta az ősök jussát - fogalmazott Gulyás Gergely, felidézve, hogy a két Árpád-kori helységből kialakult településen mindig szabadságszerető emberek éltek, akik nemcsak a tatárt és a törököt élték túl, de időről időre a Duna áradásai után is újjáépítették otthonaikat. A miniszter kitért arra is, hogy a vidéki élet megújításának legfontosabb célkitűzései: mindenki számára elérhetővé tenni a közszolgáltatásokat és gyorsabbá, kényelmesebbé, biztonságosabbá tenni a közlekedést, továbbá életet vinni a közösségépítés színtereibe.

    Kiskunlacháza e téren példamutató eredményekkel büszkélkedhet, hiszen megújultak helyi oktatási intézményei, a művelődési háza, játszóterek jöttek létre, valamint sportlétesítmények, utak, járdák épültek, épülnek és javult az ivóvízellátás és a szennyvízkezelés is - mondta.

      Répás József polgármester történelmi pillanatnak nevezve a várossá avatást. Kiemelte: a helyiek munkája nélkül Kiskunlacháza nem tartana ott, ahol tart. Utalt arra, hogy a település 150 éve már viselhette a városi címet, amit a "történelem fintora" elvett a helyiektől.

  Pánczél Károly országgyűlési képviselő Kiskunlacháza történelmének legjelentősebb fordulópontjait ismertetve elmondta: a település a kunok 1745-ös önmegváltásától 1872-ig mezőváros volt, ezt a rangot egy közigazgatási átszervezés során vesztette el. Ugyancsak meghatározó volt, amikor Pereg és Lacháza település egyesülésével létrejött a mai Kiskunlacháza. Ezek sorába illik az idei esztendő is - fűzte hozzá, megemlítve, hogy ezt megelőzően nyolc éve nem adtak át városi címet Magyarországon.