A költési időszakban végzett csatornafenntartási munkákkal több védett madarat pusztítottak el a vízügyi szakemberek a Gyáli patak környékén - írja a telex. A Gyáli-csatorna nem állt természetvédelmi oltalom alatt, de a civilek sok védett madarat megfigyeltek már rajta, mellettük béka-, gyík- és siklófajok is gazdagítják a terület élővilágát. Most ezeknek a fajoknak változott meg hirtelen a megszokott élőhelyük a munkálatok által. A Gyáli 1. főcsatornán 2011-ben körülbelül 25 kilométeres szakaszon rekonstrukciós munkákat végzett a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság, és ennek a projektnek fenntartási kötelezettségei vannak. Ezek a fenntartási munkák biztosítják a vízelvezetést, a folyamatos vízmozgást, utóbbival a vízminőség romlását is megakadályozzák. Hogy miért pont költési időszakban végzik a csatornafenntartási munkálatokat, azt nem indokolta meg az OVF. Bár a csatorna és közvetlen környezete nem áll védelem alatt, és így korlátozni sem lehet a tevékenységet, a természetvédelmi, az állatvédelmi és erdőtörvényből is levezethető a Magyar Madártani Egyesület szerint, hogy jogszabályellenes költési és szaporodási időszakban fás, bokros területek levágása. A Vecsési Madárles csoport tagjai sem vonják kétségbe, hogy a vízügynek is érvényesítenie kell a szempontjait, nincs baj a mederrendezéssel, de azt szeretnék, hogy a költési időszakban ne nyúljanak máskor a területhez. Azt remélik, hogy a mederkotrás már időben történik meg, a költési időszak után, de még kétéltűek és hüllők elvermelése előtt, valamikor július 15. és október 15. között. A civil csoport szerint az alapvető probléma az, hogy a környezetvédelem és a vízügy között nincs összhang, és az érintett felek (civilek, vízügy, nemzeti park, önkormányzatok) nem kommunikálnak eleget egymással.