Uniós pénzből kezdik tervezni a Budapest-Lajosmizse vasútvonal teljes rekonstrukcióját. A vonal nagy részén 40 km/h sebességkorlátozás van érvényben, a vonatok dízelvontatásúak, a megállók nem akadálymentesek és hiányoznak a parkolók, biciklitárolók. Ennek ellenére az egy vágányú elővárosi vonal még mai állapotában is kihasznált, fejlesztési potenciálja óriási. A lassú sebesség és a kapacitáshiány miatt ritka járatkövetés ellenére az itt közlekedő vonatok gyakran zsúfoltak. Budapest XVIII. kerülete (Pestszentimre) és Gyál, Dabas, illetve a dél-pesti agglomeráció számos települése számára nyújthatna versenyképes alternatívát a vasút - gyorsabb, sűrűbb, megbízhatóbb szolgáltatás esetén - írja Vitézy Dávid, a Budapest Fejlesztési Központ vezérigazgatója.

Az utóbbi évtizedekben a lakosság létszáma ugrásszerűen nőtt, a lajosmizsei vasútvonal eddig kimaradt a fejlesztésekből. Az elővárosi vasútvonalak közül ez az egyetlen, ami a mai napig nincs villamosítva. A kedvezőtlen állapotok mellett is nyilvánvaló, hogy szükség van a fejlesztésre, mert a mindössze óránkénti járatsűrűség ellenére gyakori a zsúfoltság a vonalon. Ezért gondolják úgy, hogy a lajosmizsei vonal fejlesztése a vasúton utazók ugrásszerű növekedését hozhatja majd. Ezzel pedig csökkenteni lehet az M5-ös autópálya és a dél-pesti térség közútjainak leterheltségét, Budapest levegőszennyezettségét.

Az elővárosi vasúti közlekedés fejlesztése egyszerre szolgálja az agglomerációban élőket, Budapest népes külső kerületeit és a beáramló autóforgalom mérséklése révén a belső kerületekben élőket is. Ma csúcsidőben Budapest útjain minden harmadik autó az agglomerációból érkezett és minden második autóval megtett kilométert ezek az autók teszik meg. Budapest közlekedési gondjainak megoldásához tehát regionális szemléletben kell gondolkodnunk.

A BFK irányításával készülő Budapesti Agglomerációs Vasúti Stratégia modellezése alapján a felújítást követően az eddigihez képest háromszorosára-négyszeresére nőhet az utasszám a lajosmizsei vonalon. Ehhez a legbelső szakaszon 10-15, a külső szakaszokon 30 perces járatkövetés szükséges a mai 60 perces helyett.

A cél az, hogy Lajosmizse és Budapest között a sebességet a beépítettségtől függően 80-120 km/órára növeljék, a megállóhelyeket akadálymentessé tegyék, P+R parkolókat építsenek, a vonalat villamosítsák és a legforgalmasabb pontokon külön szintű közút-vasút kereszteződéseket alakítsanak ki. A vonal ma az Üllői útnál nem csak a főutat, de az 50-es villamost is szintben keresztezi, amely a teljes térség közlekedésének akadályt képez - ezt a szintbeli csatlakozást ki kell váltani a projektben, már csak a vonal villamosítása miatt is. A vonalra eddig ilyen átfogó fejlesztési tervek nem készültek, ezért jelentős és időigényes tervezési, előkészítési munka várható az építési engedéllyel bíró terveket a BFK 2022-re készíttetheti el a Kormány döntése szerint, Fürjes Balázs államtitkár felügyeletével, európai uniós támogatás felhasználásával.