Rekonstruálták a Kárpát-medence legnagyobb földrengéseit, helyet kapott a listában az 1956-os dunaharaszti földmozgás is. Az ELTE honlapján megjelent beszámoló szerint az elmúlt időszak kisázsiai és dél-európai földrengései miatt különösen reflektorfénybe került munka a Kárpát-medencében a műszeres mérések előtt kipattant legnagyobb rengéseket veszi górcső alá, pontosítva azok epicentrumát és becsült erősségét, egybevetve őket a 20. század néhány, már műszerrel is mért eseményével. A kutatás során a korábbi földrengés-katalógusokban nem, vagy csak részlegesen használt történeti forrásokból rekonstruálták a szerzők az egyes földrengések által a feljegyzések helyén okozott károkat, és azokat a helyszínek földrajzi pozíciójával együtt elemezve becsülték meg a legnagyobb földrengések paramétereit. A beszámoló szerint a történeti földrengések közül a legerősebbnek az 1443-as zólyomlipcsei bizonyult. A mai Magyarország területén már műszerrel is mért rengések közül az 5,5-ös magnitudót kissé meghaladhatta az 1911-es kecskeméti és az 1956-os dunaharaszti rengés - írja az MTI.
Magyarországon nagyon érzékeny mérőhálózat áll rendelkezésre, amelyek minden szeizmikus rezgést érzékelnek. Dabas és Örkény között a katonai lőtéren folyó robbantási tevékenységek mind megjelennek a szeizmológusok térképén. Dr. Tóth László szeizmológust, a GeoRisk Földrengés Mérnöki Iroda ügyvezető igazgatóját hallják.
Dabason is járt a Petőfi 200 múzeumbusz. Az emlékév apropóján elindított mozgó tárlatot a város diákjai is meglátogatták. Berkes Lívia, a Petőfi irodalmi Múzeum múzeumpedagógusa elmondta, igyekeznek minden korosztálynak bemutatni a költő mozgalmas életútját és művészetét. A buszban berendezett interaktív tárlat minden érzékszervre hat, így a fiatalok nemcsak egy előadást hallhatnak, hanem részt is vehetnek Petőfi költészetének felfedezésében. A busz ma még Gyálon látható, utána elhagyta a térséget és Maglód felé veszi az irányt.
Március 16-án lejár több adó befizetésének a határideje. Március 16-ig kell befizetni a helyi iparűzési adóelőleg első félévi részletét, a magánszemélyek kommunális adója első félévi részletét, az építményadó első félévi részletét. Ezeket a helyi önkormányzatoknak kell befizetni. A különböző adószámlák száma megtalálható minden település weboldalán. Ugyancsak március 16-a a gépjárműadó első félévi részletének befizetési határideje is. Ezt azonban már nem a helyi önkormányzatnak, hanem 2021 óta a NAV gépjárműadó-számlájára kell befizetni.
Elmarad a holnapra meghirdetett Míves vasárnap a Bugyi Tájházban. A hétvégére az Országos Meteorológiai Szolgálat narancssárga riasztást adott ki a viharos erejű széllökések miatt, így a szervezők úgy döntöttek, nem tartják meg a rendezvényt.
Köszönetét fejezte ki a Pest Megyei Kutató-Mentő Szolgálat önkénteseinek a törökországi földrengés utáni mentésben való részvételükért Tarnai Richárd Pest vármegyei főispán. Tarnai Richárd a mindennapi mentéshez szükséges eszközöket, például hevedereket adott át a kutató-mentőknek. A közmédiának nyilatkozva kiemelte, hogy a csapat heroikus munkát végzett Törökországban. Úgy fogalmazott, fontos, hogy a szürke hétköznapokban végzett tevékenységük is figyelmet kapjon, hiszen az elmúlt évben is 154 mentésük volt. Tarnai Richárd az MTI-nek elmondta, hogy a védelmi bizottság elnökeként szorosabb együttműködést kezdeményez a kutató-mentő szolgálattal. Azt kell feltérképezni, kidolgozni, hogyan tudják segíteni egymás munkáját. A Pest Megyei Kutató-Mentő Szolgálat 2006-ban jött létre, jelenleg 38 ember dolgozik önkéntesként a szolgálatnál. A törökországi földrengés mentési munkálataihoz húsz emberük utazott el, négy mentőkutyával. Tizenhét embert találtak meg, közülük ötöt a csapat emelt ki a romok alól. Balázs Lászlóval, a Pest Megyei Kutató-Mentő Szolgálat vezetőjével korábban, fennállásuk 15. évfordulója kapcsán arról beszélgettünk, mik voltak a legemlékezetesebb munkáik.
A Pest Vármegyei Főügyészség vádat emelt három férfi ellen, akik 2009-ben raboltak ki egy ékszerboltot Kiskunlacházán - tudatta a Pest Vármegyei Főügyészség pénteken az MTI-vel. A közlemény szerint a két vádlott 2009 januárjában maszkban és fegyverrel a kézben rontott be az ékszerboltba. Az egyik eladónak sikerült megnyomnia a pánikgombot és kimenekülnie a boltból, a másik eladót viszont a földre kényszerítették. Ezután a két férfi megszerezte az üzletben lévő készpénzt, és nagy mennyiségű ékszert vett magához, majd a gépkocsijukhoz futottak, amelyben harmadik társuk várakozott. Futás közben pár ékszert elejtettek, de így is több mint tizenötmillió forintnyi zsákmánnyal menekültek el. A vádirat szerint az elkövetők közül ketten 2009 első három hónapjában két másik rablást is elkövettek, amelyek miatt el is ítélték őket. Akkor azonban nem kötötték őket a kiskunlacházi ügyhöz, de a rendőrség "még a bűncselekmény elévülési idején belül olyan további információkat tudott beszerezni, amely lehetővé tette az eljárás folytatását és az elkövetők beazonosítását".
