Naponta átlagosan majdnem négy órát használja a telefonját a 8-15 éves korosztály - derült ki a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) megbízásából a Fabricula kutatócég által készített kutatásból - írja az MTI. Az átlagos napi képernyőidő a megkérdezettek körében 9 perc és a közel teljes nap között változott. Az átlagos napi képernyőidő a teljes mintára és a teljes vizsgálati időszakra számolva 234 perc, azaz naponta közel 4 óra. Az életkor növekedésével párhuzamosan nő a készülékhasználat átlagos ideje - jegyezték meg. A kutatásban részt vevő gyermekek egy kisebb részének telefonjain hétköznapokon már hajnali 4 óra után megfigyelhető az aktivitás növekedése, amely nagyjából fél 6 és fél 7 között éri el a reggeli csúcsot, majd kisebb visszaesés után fél 8 és 8 között van egy újabb emelkedés. Hétköznapokon, tanítási időben viszonylag alacsony mértékű a telefonhasználat, bár életkor alapján elég nagy eltérések figyelhetők meg. Minél idősebb a gyermek, annál nagyobb eséllyel használja a telefonját hétköznap délelőtt. Éjfél és hajnal 5 óra között természetesen a legtöbb gyermek nem használja a telefonját, azonban a kutatásba bevont gyermekek közül többen voltak akik, ha nem is mindennap, de az adatgyűjtés időszakában az éjszaka közepén is aktívak voltak, néhányan pedig kifejezetten sokat használták éjjel a készüléküket, például filmek nézésére - áll a kutatásban.
A dabasi Napsugár Katolikus Óvodában Fejleszt vagy rombol? címmel tartott előadást a témában Uzsalyné dr. Pécsi Rita pedagógiai kutató.
Tilos a kerti hulladék égetése Dabason. Korábban már megtiltották ezt, azonban kivételt tettek és az év elején, a kerti munkák megkezdésekor. Tavasszal meghatározott napokon engedélyezték a zöldhulladék égetését, azonban május 1-je óta a város egész területén tilos az égetés. Kőszegi Zoltán polgármestert hallják.
Május 28-án, vasárnap ismét kinyílnak a tűzoltó laktanyák szertárkapui, hogy gyereknap alkalmából feledhetetlen élményt nyújtsanak kicsiknek és nagyoknak egyaránt. Vasárnap délelőtt tíz órától várják az érdeklődőket az ország csaknem valamennyi hivatásos tűzoltó-laktanyájában, valamint a Nyitott szertárkapuk elnevezésű programhoz csatlakozó önkormányzati és önkéntes tűzoltóságokon. A térségben Dabason és Monoron a hivatásos tűzoltó laktanyákat, míg Gyálon, Nyáregyházán és Üllőn az önkéntes tűzoltóságok szertárait lehet megnézni.
Októbertől új szakkörök indulhatnak a Vasadi Könyvtár és Művelődési Házban. A Nemzeti Művelődési Intézet támogatásával 5 fős szakkörök indulhatnak felnőtt korosztály számára. A szakkör lehetőséget biztosít mindenkinek, aki tanulni vágyik, aki szabadidejét szeretné hasznosan eltölteni. Az alkalmak teljesen kezdőknek valók, és ingyenesek a jelentkezők számára. A szervezők azt kérik, aki elkezdi a szakkört, csinálja is végig, mert a program végén az elkészült munkákból kiállítást szerveznek, hogy a lakosság is megtekinthesse az elkészült munkákat. Az alkalmak megegyezés szerint alakulnak majd. Bútorfestés, csuhézás, gyertyakészítés, makramé, mézeskalács, natúrkozmetika, nemezelés, papírfonás, vesszőfonás, kereten való szövés és baba-mama horgolás közül lehet választani. Amelyre a legtöbb szavazat érkezik, azok a szakkörök indulnak.
Idén is rendhagyó osztályfőnöki órákat tartott Pápai Mihály gyáli polgármester. A látogatások célja az, hogy az általános iskolát elhagyó nyolcadikosok megismerjék a város történetét, hagyományait, valamint képet kaphassanak a polgármesteri hivatal működéséről, felépítéséről, továbbá, hogy felhívja a gyerekek figyelmét a rájuk leselkedő veszélyekre, az alkohol- és a drogfogyasztás következményeire. Pápai Mihály, a város polgármestere idén is színes, látványos előadásokat tartott a gyerekeknek. Lehetőségük volt kérdezni, javaslatokat tenni: ők hogyan tennék lakhatóbbá, vonzóbbá Gyált. A beszélgetések gondolatmenetének fő eleme az volt, hogy a fiatalokat Gyál mindig hazavárja. A város az otthonuk, lakóhelyük, itt kell, hogy éljenek, dolgozzanak és érezzék jól magukat. A közös gondolkodás, eszmecsere mindig újabb ötleteket szül és előre lendíti a munkát. Fontos a kapcsolattartás a felnövekvő generációval, hiszen évek múlva ők lesznek azok, akik majd előmozdíthatják a város életét. Nem mindegy, hogyan hagyják el otthonukat, szerettek-e itt élni. A kötődés sokkal intenzívebben játszik szerepet életünkben, mint korábban, annyi a változás, a bizonytalanság, jó, ha az ember tudja, honnan indult és azt nem felejti el.
Búzaszentelés volt a felvidéki Hanva településen, ahol összegyűltek a Kárpát-medence gazdálkodói. A 15 millió búzaszem - Magyarok Kenyere program keretén belül tavaly már 1050 tonna liszt gyűlt össze, amiből a rászorulók asztalára került a mindennapi kenyér határon innen és túl is. Az eseményen ünnepi beszédet mondott Pánczél Károly országgyűlési képviselő, a Nemzeti Összetartozás Bizottságának elnöke is. A Pécsről indult gondolat 10 esztendő alatt teljesedett ki. Az anyaország után az elszakított nemzetrészek, majd a diaszpóra is bekapcsolódott a programba. A mozgalom indulásakor összegyűlt 10 tonna gabona több mint százszorosára bővült, a csatlakozó gazdálkodók száma pedig szerte a Kárpát-medencében szintén évről évre rekordot dönt, amely egyre közelebb visz a program küldetésének beteljesítéséhez, nevezetesen hogy minden szükséget szenvedő magyar ember asztalára kerülhessen mindennapi kenyér.
