• hirek.png

Kíváncsi a MÁV az agglomerációból vonattal utazók véleményére, hogy javíthassák az utazás színvonalát. A Budapest Fejlesztési Központ irányításával készül a Budapesti Agglomerációs Vasúti Stratégia, amelynek legfontosabb célja a vasút versenyképességének és kapacitásának növelése az agglomerációs közlekedésben. Mivel jó közlekedési rendszert akarnak, kíváncsiak mindenkinek a véleményére. A Budapesti Fejlesztési Központ kíváncsi az érintettek véleményére Tatabányától Hatvanig, Váctól Székesfehérváig, Esztergomtól Lajozsmizséig, Szolnoktól Dunaújvárosig, hogy megtudják, mi a legfontosabb ahhoz, hogy jobbá, versenyképesebbé váljon a vasút – írja Vitézy Dávid, a Budapesti Fejlesztési Központ igazgatója a közösségi oldalán.

A vizsgálat célja az ingázók közlekedési szokásainak feltérképezése, az utazási módok, vonat, busz, autó közötti váltási hajlandóság felmérése, valamint a vasúthasználattal kapcsolatos előnyök és hátrányok azonosítása. A hévek és vonatok fedélzetén osztott kérdőívek mellett online kérdőív kitöltésére is van lehetőség augusztus 23-áig.

Rendkívüli szúnyogirtást végez a Katasztrófavédelem. A Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK), figyelembe véve egy esetleges szúnyogok okozta betegséghullám megjelenését, 180 napra engedélyezte a légi kémiai szúnyogirtást - tájékoztatta az NNK az MTI-t.

Az intézkedésre azután került sor, hogy az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) arról tájékoztatta az országos tisztifőorvost, hogy az elmúlt hetek esőzései miatt elszaporodtak a szúnyogok, és a megfelelő mértékű gyérítés a meglévő biológiai, illetve földi, kémiai módszerekkel már nem biztosítható.

Ezért az NNK deltametrin és természetes piretrin hatóanyagtartalmú biocid termékekkel engedélyezte a szúnyogok légi úton történő gyérítését. A rovarok a csípés kellemetlen érzésén túl több fertőző betegség terjesztői lehetnek, ráadásul az utóbbi években több olyan trópusi szúnyogfaj is megjelent, amely forró égövi betegségeket terjeszt - áll a közleményben. Arra figyelmeztetnek, hogy a szúnyoggyérítés idején a szabadban tárolt tárgyakat, ruhákat le kell takarni vagy zárt térbe kell vinni.

A kezelés alatt és után egy órán át az ablakokat, ajtókat zárva kell tartani, a szellőztető berendezéseket pedig ki kell kapcsolni. A népegészségügyi központ arra is kitért, hogy a szúnyogok ellen egyénileg is védekezhetünk az épületek körüli, a szúnyoglárváknak otthont adó, kisebb pangó tócsák, például vízzel teli kaspók megszüntetésével, kiürítésével. A térségben ma Délegyházán, Dunaharasztin, Dunavarsányban, Kiskunlacházán és Taksonyban lesz szúnyogirtás.

2021 márciusára ütemezik át az Ócsai Önkéntes Tűzoltó Egyesület szertárának építését. A szertár megépítéshez a támogatókon túl a Helyi Építési Szabályzat módosítására is szükség van. Ez az eljárás Ócsa Város Önkormányzatának segítségével 2019 decemberében elindulhatott. Erre a hónapra várták a jogerős, módosított szabályzatot és kezdték volna a kivitelezést. A folyamatot az elmúlt hónapok történései lelassították. Ez azt jelenti, hogy a véghatáridő legalább idén év végére csúszik, de az is elképzelhető, hogy újabb váratlan események, esetleg újabb közegészségügyi szigorítások bevezetése okán még tovább tolódhat. Ennek értelmében - egyeztetve a támogatókkal - a kivitelezés megkezdését 2021 márciusra ütemezték át.

Az építkezés csúszásának legsúlyosabb következménye, hogy továbbra sem megoldott az Egyesület folyamatos téli üzeme, azaz amíg nem tudják fagymentes helyen állomásoztatni a gépjárműfecskendőt, addig készenléti szolgálatot sem tudnak majd adni. 

Kilép a Társult Önkormányzatok Szövetségéből Táborfalva. Január 1-jétől így a házi segítségnyújtás és a család- és gyermekjóléti feladatok ellátását a helyi önkormányzat önállóan végzi majd. Nagy Andrásné polgármester azzal indokolta döntésüket, hogy egyrészt munkahelyteremtő szándék vezérli őket, másrészt szeretnék a felmerülő problémákat helyben orvosolni.

600 körtefát osztottak ki Délegyházán. A település címerében lévő motívum eredeti példánya az a 450 éves körtefa, amely 1999 óta élvez helyi védettséget. A nép hagyománya szerint a tatárjárás idejében ennek a fának az elődjének árnyékában pihent meg az akkor Magyarországon portyázó tatár sereg fővezére Batu kán. A kán a fa hűvös árnyékában verte fel sátrát és itt ülve hozta meg az elítélt magyar rabok halálos ítéletét. A fából néhány éve letört egy ág, abból Délegyháza kitüntetett polgárainak készítenek emléktáblákat. Dr. Riebl Antal polgármester mutatta be a körtefa-akciót.

Megjelentek az idei utolsó pályázatok a Magyar falu program keretében, ezúttal 12 milliárd forint keretösszegben lehet pályázni önkormányzati kerékpárutak építésére, temetőfejlesztésre, építési telkek kialakítására, valamint elhagyott ingatlanok közcélra történő megvásárlására – jelentette be a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos sajtótájékoztatóján.

Gyopáros Alpár elmondta: a most kiírt utolsó pályázatokkal 22-re emelkedett a Magyar falu program idei pályázatainak száma, ebből hatban már eredményt hirdettek. A politikus kiemelte: a pályázati kiírások hétfőn jelentek meg a kormany.hu-n, a pályázatokat pedig szeptember 10-éig lehet benyújtani. A nyertes pályázókról 60 napon belül döntenek, a támogatási okirat aláírását követő öt napon belül pedig az önkormányzatoknál lesz a forrás.A kormánybiztos elmondta: önkormányzati kerékpárutak építésére, meglévők fejlesztésére négymilliárd forint áll rendelkezésre, egy település legfeljebb 50 millió forintra pályázhat. A pályázaton helyben fontos, belterületi, vagy belterületet külterülettel összekötő kerékpárutak építését támogatják.

Most jelent meg a pályázati kiírás az önkormányzati és egyházi temetők fejlesztésére is, erre hárommilliárd forint áll rendelkezésre. Többek között épületrekonstrukcióra, illemhely-létesítésre, kerítésjavításra lehet igénybe venni. Infrastrukturális fejlesztések esetén 30 millió forint a maximális támogatási összeg, a kisebb fejlesztéseknél ötmillió forint. Gyopáros Alpár elmondta: a tavaly meghirdetett hasonló pályázat nagyon népszerű volt az önkormányzatok körében.

A Magyar falu programban pályázni lehet építési telkek kialakítására is. A kormánybiztos elmondta: vannak települések, ahol nagy az érdeklődés a beköltözésre, de elfogytak a használt lakóingatlanok. A pályázattal elnyert pénzből az önkormányzatok többek között a telekalakítások hatósági díjait, az új telkek közművesítési költségeit finanszírozhatják. A programra hárommilliárd forint áll rendelkezésre, egy település legfeljebb 15 millió forintra pályázhat.

Pályázni lehet továbbá a településképet romboló, elhagyott ingatlanok közcélra történő megvásárlására, bontására vagy felújítására is, erre a célra kétmilliárd forint áll rendelkezésre, a maximális támogatási összeg ötmillió forint.

A Magyar falu program a térség településein jelentős fejlődést eredményezett. Legutóbb Kakucs nyert 16 millió forintot egyházzal kapcsolatos fejlesztésre.