• hirek.png

Magyarországon az élelmiszerhulladék mennyisége 4 százalékkal csökkent 2016 és 2019 között, ugyanis a 2019 végén 165 háztartás bevonásával végzett élelmiszerhulladék-felmérés szerint egy átlagos magyar állampolgár 65 kilogramm élelmiszert dob a szemetesbe évente, míg a 2016-ban 100 háztartás bevonásával készült felmérés szerint ez a mennyiség még 68 kilogramm volt - közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) kedden az MTI-vel. A 4 százalékos csökkenés azért is jelentős eredmény, mivel az eltelt időszakban a vásárlóerő bővülése megközelítőleg 16 százalékos volt. Ugyanakkor megjegyezték, az élelmiszerárak az inflációt meghaladó mértékben nőttek.

  A felmérésben azonban arra is rámutattak, hogy míg az élelmiszer-hulladék mennyisége csökkent, összetétele nem változott: leggyakrabban készételek, friss zöldségek és gyümölcsök, valamint kenyér, illetve egyéb pékáruk mennek veszendőbe. Mindez pedig azt mutatja, hogy még bőven akad tennivaló a magyar lakosság környezettudatosságának fejlesztésében. Korábban Dabason volt egy magánkezdeményezés, amely az Enni adok doboz-mozgalomhoz csatlakozott volna, amelynek célja, hogy a keletkezett élelmiszerfelesleget a dobozba kihelyezve a rászorulók elvehetik. A kezdeményezés azonban nem valósult meg.

8,6 millió forintot nyert Ócsa az Önkormányzati feladatellátást szolgáló fejlesztések támogatása" című útfelújítási pályázaton. A beruházás tervezői költségbecslése 12 565 786 millió forint. A kivitelezés várhatóan 2021 tavaszán kezdődhet el. A fejlesztésben az Esze Tamás utca gimnázium mögötti szakaszán lévő árok  burkolása, csapadékvíz-elvezető folyóka építése és az úttest aszfaltozása szerepel.

A városban legutóbb az Árok és Klapka utcákat adták át. Itt az útburkolat mellett megújult a buszmegálló és a járda teljes szakasza is.

Az autó tulajdonosa szeptember 21-én este vette észre, hogy a forgalomból kivont, de működőképes kocsija eltűnt az általános iskola parkolójából, ahol előzőleg hagyta. Azt hitte, a hatóságok elszállíttatták, ezért nem tett bejelentést a rendőrségen. A rendőrök szeptember 23-án kopogtattak nála és közölték, megtalálták az autóját. A gépkocsinak betörték a szélvédőjét, megrongálták a gyújtáskapcsolóját, szétszabdalták az üléseit.

A rendőrök hamar a végére jártak a kocsi történetének. A gyanú szerint egy 15 éves, két 19 éves és egy 21 éves helyi fiatal először a parkolóban próbálkozott beindítani a járgányt, miután betörték a szélvédőt, bemásztak és megpiszkálták a gyújtáskapcsolót. Mivel nem tudtak bele életet lehelni, tolni kezdték egyikük háza elé. A végállomásnál pusztításba kezdtek: szétvágták az üléseket, kiszerelték a hangszórókat, majd dolguk végeztével felmásztak a kocsi tetejére. Szórakozásukat néhány szelfivel megörökítették, majd hazamentek. Az alaposan helyben hagyott kocsiról érkezett bejelentés a rendőrségre.

A Monori Rendőrkapitányság Vizsgálati Osztálya a négy fiatal ellen jármű önkényes elvétele bűntettének megalapozott gyanúja miatt folytatja le a további eljárást.

Dunavarsány Város Önkormányzata a Nagyvarsányi utcán a Vasút sortól a Vörösmarty utcáig kerékpáros piktogramok felfestésével kerékpárnyomot, majd a Vörösmarty Mihály utca Búza utca és Liget utca közötti szakaszon útburkolat-szélesítéssel kerékpársávot alakít ki. Kisvarsányból a nagyvarsányi városrész felé tartva, az összekötő út bal oldalán a Nyár utcáig kerékpárutat építenek. A Nyár utcától a Bartók Béla utcai óvodáig szintén kerékpárnyom készül majd kerékpáros piktogramok felfestésével. A Bartók Béla utcai szakaszon 10 férőhelyes, nyitott kerékpártárolót is építenek, valamint közlekedésbiztonsági elemek elhelyezése, megvilágítás, és fásítás is lesz a fejlesztéssel érintett szakaszokon.

A Pénzügyminisztérium pályázatának célja a kerékpározás, mint környezetbarát közlekedési mód terjedésének ösztönzése a lakosság körében és a hivatásforgalmú kerékpáros közlekedés forgalmának a növelése.

Változik Dabas szerkezeti terve a közeljövőben. Ennek egyik oka a sári ipari parkban történő beruházás, a másik pedig a Vitafort Zrt. nagy volumenű beruházása. Ez volt a témája a múlt heti közmeghallgatásnak is, amelynek részleteiről Kőszegi Zoltán polgármestert hallják.

Monor is bekapcsolódott - pilot településként - a Tisztítsuk meg az országot! programba, amelynek célja az illegális hulladéklerakók felszámolása - mondta hétfőn Monoron az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) építésgazdaságért, infrastrukturális környezetért és fenntarthatóságért felelős államtitkára.

    Boros Anita emlékeztetett, hogy a kormány februárban döntött a Klíma- és természetvédelmi akciótervről, amelynek sok más kormányzati teendő mellett része az illegális hulladéklerakók felszámolása. Az ITM ezzel párhuzamosan júliusban dolgozta ki a Tisztítsuk meg az országot! akciótervét. A minisztérium elsődleges feladata 2020-ban, hogy megkezdje a leginkább érintett szennyezett területek megtisztítását - tette hozzá az államtitkár.

    Az ITM államtitkára elmondta, hogy augusztus és szeptember a projekt pilot időszakának számít, amely során először az állami tulajdonú területeken, majd önkormányzati tulajdonú területeken felderítik az illegális hulladéklerakókat. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a legszennyezettebb területek az utak, vasutak melletti területek, a turistaútvonalak az erdőkben, a nemzeti parkok területei, és a folyókat, vízfolyásokat övező területek. Az önkormányzatok esetében mind a látogatott, mind a nem sűrűn látogatott területeken megtalálhatóak az illegálisan lerakott és halmozódó hulladékok.

    Boros Anita kifejtette: az illegális hulladék felszámolásához szükséges az is, hogy lehetőséget kell biztosítani az állampolgároknak és a cégeknek, hogy jogszerűen is el tudják helyezni a hulladékot, amihez létre kell hozni a települési hulladékpontok rendszerét, fejleszteni kell a hulladékudvarokat és támogatni kell az ingatlanvédelmi rendszerek, sorompók, kamerarendszerek telepítését.

    Az államtitkár közölte, kidolgoztak egy javaslatcsomagot, amely az illegális hulladéklerakás jogellenes magatartását szigorúbban büntetné, a büntetőkönyv szigorításával egy bizonyos mennyiségű hulladék illegális lerakása már bűncselekménynek minősülne. Arra is szeretnének javaslatot tenni, hogy ha valakit tetten érnek, akkor lehessen helyszíni bírságot kiszabni. A lakosság bevonására indított, jelenleg tesztüzemben működő Hulladékradar applikációról eddig 3000 bejelentés érkezett, több mint 6000 fotóval - fűzte hozzá Boros Anita.

    Pogácsás Tibor, a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára arról beszélt, hogy a közterületeken eldobott hulladék kisebbik része csak a háztartási hulladék, a nagyobbik része valamilyen ipari, kisipari tevékenységből származik. Hozzátette, hogy az elkövetkező hetekben pályázatok fognak megjelenni, amelyek a hulladék-felszámolási munkák megkezdéséhez biztosítanak forrásokat.