Életbe lép a vörös kód Közép-Magyarországon a hideg időjárás miatt. Ez azt jelenti, hogy valamennyi szociális intézmény számára kötelező a hajléktalan vagy bajba jutott emberek befogadása - jelentette be a Belügyminisztérium gondoskodáspolitikáért felelős államtitkára. Fülöp Attila közölte: a Dél-Alföldön és Észak-Magyarországon kedd 20 órától szombat reggel nyolc óráig, a közép-magyarországi régióban kedd 20 órától csütörtök reggel 8 óráig tart az intézkedés. A meteorológiai előrejelzések szerint a következő napokban éjszakánként mínusz 10 fokig vagy az alá is eshet a hőmérséklet - indokolta a döntést az államtitkár. Fülöp Attila felhívta a figyelmet arra, hogy életveszélyes lehet, ha ilyen időben az utcán hosszabb ideig tartózkodik valaki. Arra kért mindenkit, hogy aki bajba jutott embert lát, értesítse a hajléktalanellátók diszpécserszolgálatát. A telefonszámok megtalálhatók a kormany.hu weboldalon. Dabason és a térség településein az elkövetkezendő éjszakákon akár -10 fok alá is csökkenhet a hőmérséklet. Részletek a hírek után.
Sem a lakosságot, sem a vállalkozókat nem akarják új adónemekkel terhelni Csévharaszton. A vállalkozások iparűzési adója 2%, a kommunális adó pedig 5000 Ft évente. A településen jelentős az iparűzési adó-bevétel, így szolidaritási adóra kötelezettek. Pulisch József polgármestert hallják.
Ebben az évben már az ügyvédek dolga lesz a megegyezés elősegítése a táborfalvai kínai üzem és a lakosság között. A gyár műanyaghulladék-újrahasznosítással foglalkozik, azonban komoly szaghatásnak tették ki a lakosságot az üzem 500 méteres körzetében. Az önkormányzat nem tudott megfelelően hatni a tulajdonosokra, így a lakosság pertársaságot alapított, így jogi útra került az ügy. Nagy Andrásné polgármester elmondta, a gyár működhet, de a szag- és zajszennyezést meg kell szüntetniük.
Megvan az albertirsai óvodabővítés kivitelezője. A képviselő-testület február elsejei rendkívüli ülésén kiválasztotta a városi bölcsőde újabb két csoportszobával történő bővítésének a kivitelezőjét. A korábbi közbeszerzési kiírásra összesen négy ajánlat érkezett, amelyek mindegyike érvényesnek bizonyult. Közülük a legkedvezőbb, bruttó 170 millió forintos árat adó Bihar Generál Építő Kft. kapott megbízást a feladat elvégzésére. A beruházáshoz szükséges pénz Európai Uniós pályázati forrásból rendezésre áll. Így valószínűleg a kivitelezés a tervezett 2024. május végi határidőre befejeződik.
Három korszak településeire, valamint egy bronzkori karperecre és egy szintén korabeli fiatalember csontvázára leltek a régészek Kecskemét-Hetényegyháza határában - tájékoztatta Fazekas András Kristóf ásatásvezető régész az MTI-t. A Kecskeméti Katona József Múzeum munkatársa elmondta: az északi elkerülő nyomvonalán a régészek a Magyar Nemzeti Múzeum alvállalkozójaként 800 négyzetméteren végeznek próbaásatásokat. Kiemelte: már 40 centiméter mélységben három korszak települései bontakoztak ki. Egyrészt Árpád-kori gödrök, árkok, padlóval rendelkező házak nyomaira bukkantak. Másrészt előkerültek egy szarmata település hasonló típusú objektumai, illetve egy bronzkori árok is. Különlegesnek számít az a késő bronzkori karperec, amely a Krisztus előtti második évezredre tehető. A régész szerint a Hetényegyháza határában felfedezett árkot akkor áshatták, amikor a trójai háború zajlott a mai Törökország területén. Az ékszert feltehetően a munkák során veszíthette el a viselője. A karperec mellett bronzkori kerámiákat is találtak. Fazekas András Kristóf elmondta: a próbaásatások során viszonylag magasan, a földfelszíntől harminc centiméterre egy csontvázat is találtak, amely feltehetően egy fiatalember maradványa. A temetkezési szokás alapján ez is a késői bronzkor időszakára keltezhető - fogalmazott. A régész hangsúlyozta: a korszakban a halottakat igen gyakran zsugorított pózban helyezték el a sírokban, vagyis az elhunyt végtagjait szorosan a test mellé felhúzták és az oldalára fektették. Így találtak rá erre a bronzkori csontvázra is. A próbaásatásokat követően a Magyar Nemzeti Múzeum által meghatározott helyszíneken folytatódik majd a régészek munkája.
Továbbra is biztosított a Monori Városi Uszoda nyitvatartása. 2022 nyár végén az energiaárak drasztikus emelkedése nehéz helyzetet teremtett a Monor Városi Uszoda üzemben tarthatósága kapcsán. A korszerű technológiával működő uszoda az önkormányzat összesített földgáz felhasználásának harmadát, elektromos fogyasztásának több mint hatodát tette ki. Az Önkormányzat a kormányzati egyeztetések és iránymutatások szerint minden területen csökkentette energia felhasználását, ugyanakkor célként tűzte ki azt, hogy a kínálkozó jelentős megtakarítás ellenére az uszodát a lehető legkisebb időre vegye ki a működésből. Első lépésben egyeztetések történtek a sport célú bérlőkkel, akikkel új bérleti megállapodások köttettek, illetve módosultak a lakossági belépőjegy árak is. Ez lehetővé tette, hogy december közepéig tudta használni a közönség az uszodát. Közben Darázsi Kálmán polgármester a Magyar Úszó Szövetség és a Magyar Vízilabda Szövetség támogatásával felkeresete Dr. Schmidt Ádám sportért felelős államtitkárt, akitől a vármegyei szinten kiemelkedő sportcélú hasznosulás okán működési támogatást kért. A kérés támogatást nyert, így az uszoda fenntartása ezidáig 15,4 millió forint állami támogatást kapott részben a Magyar Úszó Szövetségen keresztül. Ezzel a támogatással a tervek szerint a nyári időszak végig biztosított lehet a folyamatos működés. Őszig várhatóan elkészülhetnek az uszoda energetikai korszerűsítésének tervei is. Sztereó című műsorunk vendége lesz ma Darázsi Kálmán, Monor polgármestere, akit ebben a témában is kérdezünk.
